Zsolti: azért nézz rá a kezdőjükre a meccseken.
de bármilyen fogadásba belemegyek ha gondolod a Bayernnel kapcsolatban
F.Totti: ok, így nem álszent, nyertél
))
tomm: jaja, ezt a hírt pont félfüllel hallottam anyáméknál a tv-ben. Már akkor mondtam nekik, hogy én ezt nem értem. Ilyen esetben szerintem nincs hibás. A bicajosok a lámpánál csoroghatnak a kocsik mellett, az utasnak meg joga van kinyitni az ajtót. Hiába néz bele a tükörbe, vagy néz hátra, ha a bicajos nagy sebességgel rongyol oda, nem fogja kiszúrni. Nem mondom hogy itt ez volt, de hol a határ? Mekkora sebességet veszünk még észre? Elvárhatjuk-e egy mondjuk 80 éves rosszul látó nénikétől, hogy észrevegye a bicajost? Arról nem is beszélve, hogy a külső sávban állva ki az úristennek jut eszébe, hogy ott még egy bicajos jöhet melléd? Csak az autóvezetőknek és a bicajosoknak. Anyósülésen ezt nem lehet elvárni mindenkitől. A sofőr szólhat, hogy nézzen körbe, de nyilván nem tudja mindig megtenni.
Szóval ilyen esetben nálam nincsen hibás. Megtörtént, ez van. Aki bicajozik az kalkuláljon egy ilyen balesettel élete során. (talán ne ilyen súlyossal de ajtónyitással). Amikor a Dob utca közepén tavaly rámnyitották jobbról ugyanígy (csak ott nem lámpa volt és nem húzódott le jobbra sem), egy árva büdös szóval nem hibáztattam az autóst, sem a nénikét az anyósülésen, hiszen én meg pont a kocsi mögül (tehát takarásból) az ő megállásukra mentem jobbra melléjük, amit a nénike tuti nem vehetett volna észre. Hibáztatta ő magát úgyis (és fizetett is, de ezt meséltem akkor). Én csak vállba kaptam az ajtó élét (még most is látszik), de ennyi. Kalkulálni kell ezzel.
de ha ezért börtönt kapna a cikkben említett ember, az a világ vicce lenne