Sokat gondolkodtam, hogy írjak-e ide, de mivel életem meghatározó élménye volt éveken át a politikai topik, rászántam magam. A klub és a társak mellett ez a topik ragasztott engem a fórumhoz, ezért is kötődtem olyan szorosan ide. A régi motorosok talán még emlékeznek rá, hogy milyen jó kis érvelések, viták, csörték történtek itt anno. Persze olykor elfajultak a dolgok, de hát jól is néztünk volna ki, ha a politika területén nem így történik. Trigo és én mint büszke jobbikosok pörgettük a topikot, mindenkit meghallgattunk, és fasza kis eszmecseréket folytattunk a tőlünk másként gondolkodókkal is. Meg tudtunk beszélni mindent mindenkivel. Általában. Most már változott a helyzet itt is és a politikában is. „Nincs” már Jobbik, „nincs” már Vona, nincs már tűz. Nekem a 2010 óta történő események voltak a politikai fénykorom alapjai, tele voltam lelkesedéssel és hittel olyan 2018-ig. Persze lett utána a Mi Hazánk, azóta is számíthat mindig a voksomra, de ez már nem olyan, mint régebben. Az esélytelenek nyugalmával, egy kávé mellett követem a politikai történéseket. És hogy miért szántam rá magam újra az írásra? Mert most sokan olyan eksztázisban lehetnek, mint én anno közel tíz éven át. Szeretném egy kicsit körbejárni a Magyar Péter-jelenséget, és kiírni magamból a dolgokat. És természetesen kíváncsi vagyok a véleményetekre, talán még jobban, mint hogy mit gondoltok a Roma védekezési hiányosságairól.
Kezdjük a Magyar Pétert övező pozitív dolgokkal.
Maximálisan tiszteletben tartom, hogy az olyanok számára, akik utálják Orbánt, ő az utolsó mentsvár. Az utolsó szalmaszál. Vagy ő, vagy senki. Abszolút jogos. A semmiből két hónap alatt csinált 20%-ot, ilyenre még senki nem volt képes a magyar politikában. (Szerintem.) Hitelesnek tartják, mert belülről jött. Fideszes volt, Varga Judit férje, látja a dolgokat. Amúgy is többen megjósolták, hogy a kormányt csak belülről lehet megbomlasztani. Hát itt van. Neki erre reális esélye van. Jó kiállású, jól beszél, jó szónok. Képes a tömeget magával vinni, jogosan látják benne a vezértípust. Mindenkinek beszól, mindenkit tüskézik. Nem sért meg társadalmi csoportokat, befogadó szelleműek a gondolatai, kizárólag a politikai szereplőket gyalázza. Tömegpárt vezére kíván lenni, mindenkit be akar csatornázni. Reményt ad a változásra. Valljuk be őszintén: jól csinálja.
Most lássuk a bennem kételyeket ébresztő, furcsa és negatívnak tűnő dolgokat.
Irigylem őt. A semmiből összehoz 20%-ot, különösebb politikai teljesítmény nélkül. Más párt éveken át melózik, megy, csinálja, aktivistákat toboroz, beszédeket tart, állja az ütéseket (legyen szó Gyurcsányról vagy Vonáról, mindegy), ő meg jön…És bumm. Nyilván annak köszönheti a népszerűségét (a jó kiállása mellett), hogy belső ember. A Fideszből jött. De ez itt is felveti a hitelesség kérdését. Mert nálam akkor lehetne mártír vagy hős valaki, ha mondjuk egy fideszes vezető pozícióban lelkileg meghasonul, átértékeli a dolgokat, és lemondva egy busás fizetésről kitálal belső szarságokat. De Péter kvázi tét nélkül „alkot”, mert kirúgták. Nyilván az általam leírt típus nem létezik: senki nem fogja egy csúcspozícióban tökön lőni magát, még ha lelkileg meg is hasonul.
A Magyar Pétert támogatók körében máris kialakult egy szekértábor 2 hónap alatt. Akárcsak a DK-s vagy fideszes szavazók esetében. Ezek az emberek már agresszívan reagálnak minden kritikára. Ők nem hisznek MP bántalmazó mivoltában. Vagy ha hisznek is, nem érdekli őket. Hiszen nem fideszes. Ne keverjük a politikát a magánélettel! Mondják. És most hagyjuk is a kormány karaktergyilkosságait (úristen, anno mit műveltek Vonával). Nem kell ahhoz megafonosnak vagy origósnak lenni, hogy érezzük, hogy MP igenis egy verbális bántalmazó, egy nehéz alak, aki nem ütötte meg Varga Juditot, de hogy „kínozta”, azért kábé tűzbe tenném a kezem. Még ha meg is hamisították a rendőrségi jelentéseket (amiben nem hiszek), ha sorra gyártják is a róla szóló lejárató cikkeket, én ki merem jelenteni, hogy a fickó nem százas. Nekem már ott vége volt a történetnek, hogy egy vacsora közben felvette a felesége szavait. Atyaég…És nem érdekel, hogy már esetleg nem voltak jóban, vagy már rosszabbodott a kapcsolatuk. Ilyet akkor csinál valaki, ha előre politikai pályára készül, vagy bosszút tervez valaki ellen a jövőben.
Nézzük a kommunikációját. Jól beszél, ja. De mindezeket már elmondta Mesterházy, Gyurcsány, Vona, Toroczkai, Karácsony, Ungár, Fekete-Győr, Donáth Anna és… Mindenki. Is. Nyilván semmi újat nem tud mondani ebben a politikai közegben. Mindenkinek odaszúr, és ez növeli a hitelességét (egészen addig, amíg össze nem kell fognia a DK-val a kormányzásért). Ám ha megnézzük, hogy milyen stílusban szólítja meg a politikai szereplőket, akkor rá kell bólintanunk: igen, ilyen egy igazi fideszes. Vicces és felemelő ez, ha a szekértábor tagja vagy, de alapvetően egy lekezelő, kocsmai stílust képvisel. Mert érzi maga mögött az erőt, a támogatást. Megteheti, megvan a bája. Én is bírtam anno Vonát, mikor szarrá gúnyolta az őt számon kérőket.
Kicsit Fidesz 2.0 érzése van az embernek. Amivel nem is lenne baj. Ha lenne egy konzervatív, Fideszhez hasonló gondolatokat valló párt MP-vel az élen, az még vonzó is lehetne. Ugyanazok a vezérszólamok, kevesebb korrupcióval és gőggel. Ám a gőggel MP-nek óriási problémái vannak, ezt nem tudja álcázni. Balról úgyis tovább szidnák ezt a kvázi Fidesz 2.0-t (nevezzük Tiszának), mert túl szélsőséges, jobbról meg a Mi Hazánk osztaná, mondván egy internacionalista, globalista párt a Tisza (akár a Fidesz), mert a cselekedetei nem követik a hazafias lózungokat. (Ami sajnos erősen igaznak bizonyult az évek során.)
Szóval én kíváncsi vagyok a véleményetekre. Nagyon. Ám semmi gond, ha senki nem ír be semmit. Én kiírtam magamból, amit akartam.
Jómagam úgy vagyok vele, hogy elismerem Orbánék bizonyos teljesítményeit, ugyanakkor örülök minden apró ütésnek, tüskének, ami léket okozhat a hajónak. Mert arrogánsak és pökhendiek. Akárcsak az ellenzéki szereplők némelyike. Megérdemlik a „bántásokat”. Ugyanakkor Magyar Pétertől tartok egy cseppet. A személyisége miatt. Nekem inkább ijesztő, mint vonzó. Viszont mára eljutottam oda, hogy ami az országnak ténylegesen jó, az nekem is. Ha a Fidesszel lesz jobb az élet, rendben. Ha viszont Magyar Péterrel lesz egy kicsit jobb, abban is benne vagyok. Olyan párttal és politikussal ugyanis még sosem találkoztam, aki leképezte volna egy az egyben az én nézeteimet és emberi elvárásaimat. Talán a régi és a mostani Vona Gábor összegyúrva. De ez már egy halott sztori sajnos.
Ti mit gondoltok MP-ről? Mivel egészítenétek ki az elmondottakat?
Forza Roma!