Feree alszik, te már nem is gondolkodsz meccsek közben...
Hát szépek vagyunk.
Egy biztos: én a Rudi Völler-es gyengébb időszakban, a Delneri-korszakban, a Contival kivívott bennmaradás idejében ezer fokon pörögtem, égtem, szurkoltam.
Akkor még csak a szüleim irodájában volt net, negyedórányi sétára a lakásunktól, és mivel nem tudtam még élő meccseket behozni, csak az eredményt és az angol nyelvű eseménykiírásokat néztem 90 percig. Éveken keresztül. Volt olyan, hogy télen, egy kéziedzés után bementem az irodába egy Olasz Kupa-meccset "végignézni" egy másodosztályú csapat ellen. A Virga nevű játékosunk is gólt lőtt, emlékszem. Huszadrangú meccsek miatt is besétáltam olvasni a meccset, esőben, hóban, hidegben, mert szerelmes voltam a Romába.
Most sem hagynék ki meccseket, de már nem érdekelnek a dolgok annyira. Elmúlhatott a szenvedély. Egyelőre nem tudom megmagyarázni, hogy miért, de az biztos, hogy nem a család meg a munka. Ők is be vannak már idomítva a Romára.
Szóval szomorú ez. Nem vagyok már türelmes a csapattal. Külföldi tulajjal többet várok. Amúgy valószínűleg alaptalanul.
Ej, azok a régi szép idők...
És én szinte át sem éltem semmit. Mit érezhet olykor mondjuk F72 ? Atyaég...Belegondolni is merész. És ő még mindig szerelmes a klubba.
No, ne érzelmeskedjünk tovább.