snatch írta:F.Totti írta:A bírókkal (ha nem elfogultak), akkor az a legnagyobb baj, hogy fosnak dönteni. Illetve fosnak a józan ész alapján dönteni. Oké értem, hogy kötik őket az eljárásjogi szabályok, de legalább az ítélethozatalnál mérlegelhetne.
de mitől, kitől fosnak? mondjuk sejtem. sajnos a politikai fenyegetettséget jobban érzik, mint a népharagot. nem értem miért nem lehet a józan ész alapján dönteni még a jogi határokat betartva. annyi, de annyi vérlázító ítélet születik. és milyen érdekes, hogy azokban az esetekben szinte mindig enyhébb ítélet születik, mint amit a társadalom vár, míg olyan ítéleteknél, ahol tisztességes embereket érint, ott meg durva az ítélet, lásd a borosgazda. ott mégis miért született ilyen ítélet? ott miért nem fosott ilyet dönteni? tényleg nem értem.
Nem okvetlenül politikai vonatkozású ügyekre gondoltam, bár napság már minek nincs politikai vonatkozása...
Azért nem mernek dönteni, mert ha a fellebbezés után más döntés születik, akkor a minősítési rendszerükben kapnak egy rossz pontot. Árt a karrierjüknek főleg akkor, ha egyéb szempontokat (pl. józan ész) is figyelembe vesznek. Nekik csak az számít, ami le van írva. Kizárólag akkor marasztalják el őket, ha egy jogszabályt tévesen értelmeznek. Így minden szarhoz szakértőt rendelnek ki és amit azok leírnak azt fogadják el. Persze lehet ellenszakértőt hozni (a bíróra van bízva, hogy figyelembe veszi-e) vagy kontrollt kérni, de rohadt drága tud lenni és nincs garancia rá, hogy szembemegy a kollégájával. Főleg ha ismerik is egymást. Márpedig egy elég szűk rétegről van szó, így nagy eséllyel ismerik.
Szar ez úgy, ahogy van politika nélkül is, ráadásul az OIT mint tudjuk a kormány szócsöve, így a bírók minősítése korántsem pártsemleges. Persze a 97-es igazságszolgáltatási reform is egy nagy szar volt, mert az meg túl nagy függetlenséget adott nekik. Úgy tűnik ebben sincs egy jól működő rendszer