Szerző: F.Totti Dátum: 2020.06.22. 08:27
Áh, akkor már nem Roma szint volt Détári. Jó korban volt, csak a f@sz apósa eladta a görögöknek, ahol villámgyorsan épült le. Soha nem szeretett edzeni, az Olimpiakosban meg nem is kellett neki, akkora sztár volt. A csúcs Döme ('84-87) Roma szint volt, bár ha megnézed akkor kik játszottak nálunk, hát oda azért még ő is nehezen fért volna be. Carlo, Conti, Giannini, Cerezo, Boniek, Desideri. Talán 87-ben a Manfredonia-féle Rómába befért volt. Lehet hogy pont őket edzette Liedholm. Akkor viszont már majdnem biztos, hogy Giannini volt a karmester. Ő valahogy akkortájt robbant be, amikor Contiék kikoptak. Azok már nem voltak túl erős csapatok, de Giannini mindig ott Détári potenciális helyén. Mi a táblázat közepén vergődtünk ugyan, de Détári csak kieső csapatoknál fordult meg.
Szóval én ezt inkább udvariasságnak gondolom a svéd edzőtől, semmint realitásnak. De totál libabőr belegondolni, hogy a kedvenc játékosom a kedvenc csapatomba játszott volna. Détári volt az utolsó magyar, akit imádtam. Az udinei meccset egyébként élőben adta a magyar tévé. Iszonyú büszke voltam Détári góljára. Akkor fel sem tűnt, hogy egy kamu világválogatott volt, olasz, angol, német és francia játékosok nélkül. De igazából tök mindegy. Fényévekkel volt jobb Döme, mint azóta akármelyik üdvöskénk.
"A futball egyszerű játék, de nehéz egyszerűen játszani." (Johan Cruyff)