Rossi hót ideg volt a lefújás után is.
ezt miből következteted? Dominik esete teljesen egyedi. Faterja edzette így, őt és csak őt.Rég hallottam, de meglepett, hogy ennyire átfordult
na igen, a tények makacs dolgokA tényeknél maradva: amióta Willi Orbán megsérült és le kellett cserélni a csehek elleni mérkőzésen, három találkozón (a csehek elleni meccs utolsó fél óráját is ide véve), 210 perc alatt négy gólt kaptunk. Azt megelőzően, Orbánnal a csapatban hét mérkőzésen (a csehek elleni meccs első hatvan percét ide számítva), 600 perc alatt csupán kettőt.
1996. Ott voltam én is haverral! Örök emlék a hóesées feelingAz utolsó nagy élmény, amikor 93-ban vagy 94-ben az Üllőin 2-1 vertük a skótokat Olimpiai seljetezőn.
jaja, az utolsó teltházas meccs a Népstadionban. Fent voltam legelselgfölül, mögöttem már le tudtam nézni a stadionból. Fa.sza volt onnan is.Az nem is magyar-olasz meccs volt, hanem Horváth Feri-Pippo Inzaghi meccs. 2-2 lett a vége.
tomm írta:En (meg mindenki mas nyilvan, csak ki, hogyan dolgozza fel) annyi csalodason vagyok tul, hogy nekem csak tegnapkezdett vegre-valahara beszivarogni a tudatomba, hogy a magyar valogatott ertekelheto, rendes, magybetus focit jatszik. Nem egy meccsen, nem mazlival, hanem rendesen, ahogy kell.
És tudod mit?
Én büszke vagyok magunkra!:)
Mert soha nem adtuk fel és ott voltunk a válogatott mellett és végigszenvedtük a hosszú nehéz évtizedeket.
Nem csak most lettünk újra szurkolók mondjuk 2016-óta.
azok mikor voltak? nem is rémlenke már, bár a focimemóriám nem jóelső válogatott fociélményeim élőben az izland elleni 1:2 otthon, meg ausztria elleni 0:4
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 25 vendég