Trigoria írta:na megvan az e havi téma a világban
Bostonban robbantottak hármat
gondolom holnap rákenik Iránra vagy É-Koreára az egészet, aztán mehet a haddelhad
A király még az alkotmány szentesítése előtt, 1848. április 7-én arra kérte a magyar kormányt, hogy vállalja magára az államadósság kamatainak egynegyedét, évi 10 millió forintot. Ez Magyarország területét, lakosságát és gazdasági állapotát tekintetbe véve nem volt indokolatlan kívánság: az 1867-es kiegyezés után az ország aránylag könnyen vállalta a dualista államalakulat kiadásainak több mint 30%-át. A Habsburg-államadósság kérdéséről az áprilisi törvények nem rendelkeztek – miként a közös haderőről sem –, azonban a Batthyány-kormány álláspontja az volt, hogy az államadósság egy részének elvállalását mind a méltányosság, mind Magyarország jól felfogott nemzeti érdekei egyaránt tanácsolják, hiszen az osztrák államcsőd hazánkra nézve is végzetes következményekkel járna. Kossuth folytonosan változó álláspontja azonban nagy zűrzavart eredményezett, s végül a királyi leiratot nem vitték az országgyűlés elé, és nem is válaszoltak rá. Ehelyett 1848. április végén a Pesti Hírlap – a kormány félhivatalos lapja – kategorikusan kijelentette, hogy egy huncut krajcárt sem fizetnek. A minisztérium ezt ugyan azzal indokolta, miszerint az adósságot az ország jóváhagyása nélkül csinálták, és nem annak javára, de ez az indoklás politikailag és erkölcsileg védhetetlen volt, és ellenkezett azzal a vég nélkül ismételgetett kijelentéssel, hogy Magyarország a monarchia legerősebb pillére. Ezek után nem csoda, hogy az addig a magyar ügy iránt kifejezetten barátságos bécsi sajtó most azt írta, hogy a magyarok lényegében hadat üzentek Ausztriának.
fradista romanista írta:Ami érdekesebb lenne szerintem , hogy a szórvány- ill.tömbmagyarságban élő fiatalok, tehát akik együtt élnek románokkal vagy csak a tévében látnak belólük , azoknak mennyiben más a román-képük.
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 3 vendég