Hú de sok oldalt kellett visszaolvasni…
Ultra, szurkolás, vasdorongok...
1988 óta nagy figyelemmel követem mind az AS Romával kapcsolatos dolgokat, mind az olasz lelátói események alakulását, különös tekintettel persze a Roma szurkolóira. A téma mindig sok vitát váltott ki, az ultra jelentéséről vagy fogalmáról is ezernyi definíció született, mindenki mást gondol róla, mást lát benne, sokszor maguk az érintettek is. Van, aki íratlan szabályokról beszél, akit mindenkinek ismernie kéne, van, aki szerint az ultrák az utcáról jönnek, ahol nincsenek szabályok, így bármi belefér, az is, hogy lábon szúrjanak...
Utólag visszatekintve, szerintem sok minden a szurkolótáborokkal, ultrákkal foglalkozó magazinok, majd később az internet megjelenésével változott meg. Ezekben értékelték egy-egy tábor bemutatóját, tevékenységét, s óhatatlanul (talán tudat alatt is) egyfajta verseny kezdődött. Mi legyünk a jobbak, az erősebbek... Már nemcsak a csapatért tetted, amit, hanem azért is, hogy jobb és erősebb legyél a másiknál. Előtte azért mentél ki, utaztál el, spóroltál, festettél egész éjszaka, mert szerelmes voltál egy szimbólumba vagy éppen a városodba. A foci ugyanis mindig valamihez való tartozás volt. A városodhoz, egy szimbólumhoz. Ez több, mint megszeretni, mert az jól cselez, meg az jól játszik... Aztán később már azért is mentél, hogy megmutassad a másiknak, hogy a te táborod a jobb, az erősebb. Az internet megjelenésével jöttek a szurkolókkal foglalkozó honlapok. Lehetett fórumokon beszólni, kötekedni, fenyegetőzni... Mi jobbak voltunk, a miénk szebb volt, mi voltunk a hangosabbak, agyonverünk titeket legközelebb... A legutóbbi AS Roma-Napoli Olasz Kupa mérkőzésen azért nem lehettek vendégszurkolók, mert hetekkel a találkozó előtt, már ment a fórumokon az életveszélyes fenyegetőzés. Erre való hivatkozással a hatóságok úgy döntöttek: nem lesznek nápolyiak! S az sem érdekelte őket, hogy az üzenetek szerzői a legtöbb esetben talán 12-13 éves iskola számítógépterméből írogató gyerekek.
Persze ettől függetlenül, az erőszak valamiféle megnyilvánulása mindig is létezett a stadionokban vagy azok környékén (Olaszországról beszélek csak). Álszent dolog lenne ezt nem elismerni. Senki nem beszélt ultrákról, szervezett szurkolásról a ’30-as években, mégis korabeli lapokból kiderül, hogy egy Roma-Lazio derbi nem múlt el botrány nélkül, sokszor ezrek estek egymásnak... hogy az ’50-es években micsoda botrányok voltak, amikor megérkeztek a szurkolókkal teli vonatok a fővárosból Veronába vagy Pisába. Hogy a ’70-es években hányszor vonulhatott idegenbe játszani a Roma a „hazai” mérkőzéseit is, mert betiltották az Olimpicót. De nem kellett ehhez meccs sem, a milánói a labdarúgás nélkül is mindig utálta a rómait és fordítva is igaz. Hány olasz komédiában szerepel, hogy elég, ha meghallják egymás akcentusát… már megy a „Te szemét milánói” vagy „Te rohadt, gaz nápolyi...” Miért volt, hogy egy ideig megváltoztatták a gépkocsik rendszámait is, és arról nem derülhetett ki, honnan is jön az autó? Nem kellett hozzá meccsnap vagy mérkőzés. Ha rossz utcában állt meg egy PI (Pisa) rendszámú kocsi Firenzében, nem biztos, hogy egybe volt még a szélvédője, amikor a sofőrje újra beült a volán mögé.
De álszent dolog szerintem büntetésekről beszélni, amiket a klubok kapnak gyakran a szurkolóik produkciója miatt, ugyanakkor fantasztikus hangulatról és látványról áradozni. Ugyanis az AS Roma minden egyes görögtűz, füstbomba vagy fáklya után komoly pénzbüntetéseket kapott. Három évvel ezelőtt is, de 20 évvel ezelőtt is. 20 éve esetleg 20-30 millió lírát, 3 éve 10-15 000 eurót. Egy látványos görögtüzezés milliókba került a klubnak. Mindig! Akkor most az elkövetők ne szeretnék a klubot? Vagy rosszul mutatták ki? Elég lett volna csak sálat magasba emelni? De akkor hol maradt volna a közvetítésekben gyakran agyondicsért félelmetes hangulat, a csodálatos látvány? Hol maradt volna az AS Roma szurkolók történelme? Ha mindenki csak racionálisan, szenvedélyek nélkül cselekedett volna, ma nem lenne hírneve az AS Roma szurkolóknak, nem lenne története és történelme a maga árnyoldalaival (sic!) együtt. Mondom ezt úgy, hogy szerintem néhány éve már mindennek vége van… Olyanok hoztak teljesen értelmetlen, át nem gondolt, szakszerűtlen, buta intézkedések és szigorítások sorozatát, akik életükben nem voltak egy sportrendezvényen sem, mindemellett a labdarúgás sem az már, amit úgy lehetett szeretni. Lehet, hogy ezeknek pont azok lesznek a nyertesei, akik gyakran a minden valóságtól mentes és torz képet festik a szurkolói társadalomról? Akik egy eldobott petárda után napokig képesek ebből órás híreket szerkeszteni kimondva a végítéletet: a társadalom alja, a megoldásra váró fő probléma. Majd lesz ok betiltani, nem beengedni, s akkor lesz újabb és újabb ezer meg ezer előfizető (Murdoch, Murdoch…), újabb ezer és ezer eladott példány...
Közben a miért már senkit sem érdekel. Szegény cataniai rendőr, akinek halála az utolsó csepp volt a képzeletbeli pohárban, s akinek halálát ilyen aljasul kihasználták. Tudja már valaki hogyan is halt meg? Az egyetlen 17 éves gyanúsítottról már kiderült, hogy ártatlan s a csatornák által csámcsogva bemutatott képek manipuláltak!!! Bólogatott, amikor megkérdezték tőle a kapitányságon, hogy ő tette-e... csak közben kiderült, hogy a hang és a kép volt rosszul összevágva, nyilván egész véletlenül. De közben a társadalom már százszorosan kimondta az ítéletet: ezek gyilkosok. S tudják már mi az a sérülés az elhunyt rendőrön, aminek a nyoma pont egy rendőrségi könnygázgránát csillag alakú formája? Valaki hallott ezekről azóta valamit? Ugye nem… de a cél teljesítve: társadalom szerint ultrák = gyilkosok.
Mindemellett érthetetlen számomra, amikor Lengyelországban vagy Oroszországban két csapat állítólagos szurkolói jól megszervezett, telefonon egyeztetett randevút adnak egymásnak egy erdőben százan száz ellen, s egyik társaság piros, a másik kék pólóba öltözve összeveri egymást. Nem látom, hogy ennek bármilyen köze lenne valamelyik klubhoz is vagy hogy szenvedélyből cselekedne a szimbólum védelmében… Lehet egy külön küzdősport, de ennek a labdarúgáshoz, szimbólumhoz tényleg semmi köze sincsen.
Olaszországban jelenleg ez súlyos bűntény, 3 éves kitiltás (rendőrségre járni meccsek napján aláírni) jár érte a bűnözőknek: