Jokics NBA gyűrűt nyert a Nuggets-cel. Az egyik legőszintébb, legszimpatikusabb sztársportoló és ha Trianon apró változásaitól eltekintünk, akkor honfitársunk.
Zomboron él (már amikor nincs szezon) és imádja a lovait, összejár a régi barátaival és nem is épített luxusvillát a családi birtokon. Amikor megkérdezték a sajtájon, hogy várja-e a győzelmi parádét, visszakérdezett:
- Mikor lesz?
- Csütörtökön.
- Ja, nem. Haza kell mennem.
Nulla manír, nulla megjátszás. Nem egy José
.
Tényleg ilyen. Full egyszerű srác maradt. Tohonya centerként csoda volt, hogy elkelt a draft második körében. Most ő a legkésőbb kiválasztott MVP. Annyira más a játéka, mint amit az NBA megszokott, hogy egyelőre még nincs rá védekezés.
NEm szeretem a csapatát különösebben és most is a másik oldalnak szurkoltam, mert ott lehet hogy a világ valaha volt legjobb edzője vitt döntőbe egy outsider gárdát. De örültem a sikerének. Jó látni, hogy Amerika sem tudja elrontani. Nem is igazán értik őt. A sok fegyvervillogtató, mázsás aranylánccal és Hummer-rel járó, strippercsajos feka tesó mellett iszonyatos kontraszt. Szegénységből jön ő is, de tudja kezelni a változást. Vajon miért?
Ja, és adjuk még hozzá a ljubjanai Luka Doncicot, aki szintén majdnem honfitársunk és ha még Jannis Antetokunmpot is hagytuk volna ide migrálni, akkor most mi uralnánk az NBA-t